Gazdasági alapismeretek

Hétköznapjainkat átszövik a gazdasági döntések. Ha munkahelyet választunk, pénzünket a bankba tesszük, gazdasági döntést hozunk - választunk a lehetőségek közül. Gazdasági döntéseikben az emberek rendszerint valamilyen célszerűséget követnek, ésszerűen igyekeznek eljárni.
A közgazdaságtan a kérdések széles körével foglalkozik, ezek között is elsősorban az üzleti szervezetek, háztartások és a kormányzat gazdasági döntéseivel. Ha valamennyi termékből annyit fogyaszthatnánk amennyit csak akarunk, a kormányzat előtt nem állna pénzügyi korlát, vagy a vállalatok termelésnövelését nem akadályozná valamely szűkös természeti kincs, nem lenne szükség gazdálkodásra. A termékek, erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre igényeinkhez képest, ezért az emberek többé-kevésbé jól működő mechanizmust hoztak létre, amelynek során ezeket a javakat megtermelik, elosztják egymás között. A gazdálkodás az emberek olyan tevékenységeinek összessége, amellyel a javak termelésének, cseréjének, fogyasztásának lehetőségeit, feltételeit alakítják ki.
A közgazdaságtan tárgya a gazdálkodás. A gazdálkodás nem más, mint a termékek előállításának és szolgáltatások nyújtásának adott, konkrét módja.
A gazdálkodás módja történelmi korszakonként, földrajzi területenként különböző lehet, ennek megfelelően a közgazdaságtan a gazdaság különböző modelljeinek, módszereinek sajátosságaival ismertet meg.
A gazdaságtudományok a mindennapok által teremtett döntésekhez adnak rendszerezett ismereteket. A gazdasági élet szereplőinek (háztartások, vállalkozások, állam) döntéseivel a mikroökonómia; a gazdaság egészének mozgásával a makroökonómia foglalkozik. A mikro- és makroökonómia együttesen alkotja a közgazdaságtant mint elméleti alaptudományt. Ezekre az alapokra épülnek az ágazati gazdaságtanok (pl. ipargazdaságtan) és a funkcionális tudományágak (pl. marketing). A gazdaságtudományok tagozódását az 1.1. sz. táblázat szemlélteti.